az ész pörög az álmokon

a minden éledve figyel
fény csurog az államon
újraélesztőt
játszik a vágyakon..

olyan vagyok lassan,

mint egy átszakadni készülő gát,
ami ha nem pusztítják el, hát majd elpusztítja önmagát..
én is, te is, mind a ketten tudjuk jól, hogy így van ez..

mikor legtüzesebb az ajkam,

akkor fagyjon meg a tied,
taposs és rúgj kacagva rajtam...

nem egymásra támaszkodni, hanem egymást támogatva előre menni..

ennyi a lényeg. csak két teljes ember találkozásából születhet meg ez a fajta kapcsolat. nem érdemes mással beérni, mert így egy mese az élet. hagyjuk a másikat, hogy a maga útját járhassa, míg ő ugyanezt megteszi veled szemben. nem irányítjuk egymást, de éreztetjük: számíthat ránk a másik, mellette vagyunk. ő úgyis tudja, hogy te ott vagy neki, és ő is ott van neked. ha valaki bántja a másikat, közösen, együttes erővel legyőzitek.