szabad a csók, szabad a tánc, amit a szemed a szád megkíván..

hogyha olyat akarsz, aki mindenre kész, aki ölel, szorít, amíg csak élsz.. és megőrjít a hosszú nyelve, megharap és egészben nyel le..

a képzeletét senki sem tudja utolérni. éppúgy nem, mint egy szép álmát..

szabad a képzelet..

sors végzet, mérgezhet, leszek a társatok,  torz lélek, ismertelek..

kár, hogy az egész gyenge illúzió..

száraz fák körmein csikorog a fekete ajkak feledett szava..

tompul a moraj, szétgurul az úton, szűnik a zaj és állnak az ágak.. hamuszín, részeg álmot lát..

a laposan kúszó fények nyomán hatalmasra nőnek az árnyak..

picifülek. **

este van..

nem tudom, hány óra, nem nézem az időt már régóta. nem veszem fel a ritmust, amit a világ diktál..
este van..
térjetek nyugovóra, én még nem hajtom a fejem álomra, nem veszem fel a ritmust, amit a testem diktál..

virág vár, virág és koporsó..

ez itt a második harapás..

( lassan, de biztosan készülget.. :'d )

nem tudtátok előlem eltakarni az összes szégyenfoltot..

mit számít, ha boldog az ember.

mert kakas vagyok! de jobbik a fajtából..

tudnom kell végre..

hogy az, ahogy élek, egy nem gonosz lélek, reggel ugyanúgy kelhetek fel..

hogy mozog a testem, a testemben a lelkem..

bár ez nem az amit úgy kerestem, az ostoba vigyort az arcomra festem..

hallgasd hogy lélegzik..

..épp parázslik a horizont,
köszön a napfény,én az álmom még szorítom..

remélem látom majd azért, hogy merre van a fel..

de nézd.. lehet, hogy feltűnik egy angyal, segít és eltűnik..

lehet, hogy soha nem jön már el, és egyedül maradok itt..

miért képzeled, hogy vihogva léphetsz át minden határt..?

hasonlítunk voltaképpen,
a különbség annyi, hogy engem éppen
sose köp szembe a tükörképem!